J�llakva de m�gsem t�lt�pl�lva

Olyan orsz�gokban is, ahol mindenki j�llakik, egyre nehezebb teljes�rt�k� �s eg�szs�ges t�pl�l�khoz jutni: kimer�tett, t�panyagszeg�ny talajb�l sz�rmaz� konzerv�lt, denatur�lt �lelmiszerek a jellemz�ek, melyeknek igen hossz� az �tjuk a fogyaszt�ig. Ez csak n�h�ny oka annak, hogy mi�rt is lett mind szeg�nyebb �s �rt�ktelenebb a t�pl�l�kunk. T�bb z�lds�gf�les�gen folytatott kutat�s meg�llap�totta, hogy ezekben az �n. l�tfontoss�g� t�panyagtartalom a mez�gazdas�g iparos�t�s�nak korszak�ban fokozatosan cs�kkent.

A termesztett n�v�nyek genetikai �rt�kveszt�se, k�rnyezet�nk elszennyez�d�se, elm�rgez�d�se, a n�v�nyv�d�- �s t�pszerek, mind-mind vesz�lyeztetik t�pl�l�kunk min�s�g�t. Ugyanakkor, mind t�bb �s t�bb ember t�pl�lkozik egyoldal�an �s eg�szs�gtelen�l. Ez az oka annak, hogy a hi�nyt�net nem ritka jelens�g az iparosodott vid�kek lakosainak k�r�ben sem.

A lombik: ki�t a kr�zisb�l?

A t�pl�l�kkieg�sz�t�k p�tolj�k azokat a hi�nyoss�gokat, melyeket t�pl�lkoz�sunkkal nem tudunk bevinni. Bizonyos akt�v anyagokat nagy mennyis�gben, mesters�gesen �ll�tunk el�. �m amikor ezeket a koncentr�lt �s vegytiszta anyagokat fogyasztjuk, sajnos elfelejtj�k, hogy szervezet�nk olyan l�tfontoss�g� anyagokat, mint az �sv�nyok vagy a vitaminok, csak bizonyos mennyis�gben k�pes feldolgozni. Miut�n "rakt�raink" felt�lt�dtek, a felesleges mennyis�g feldolgozatlanul t�vozik, vagy rossz helyen "rak�dik le".

Legt�bbsz�r kataliz�torokra van sz�ks�g�nk ahhoz, hogy a sz�ks�ges akt�v anyagokat hat�konyan be�p�ts�k szervezet�nkbe. Ahhoz, hogy test�nk teljes fordulatsz�mon m�k�dj�n, nem csak k�t-h�rom vegytiszta �sszetev�re, hanem term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt n�vekedett teljes t�p�rt�k� �lelmiszerre van sz�ks�ge.

Term�szetes sokf�les�g: hat�sos kever�k

Az alga alap� t�pl�l�kkieg�sz�t�k el�nye az, hogy term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt teny�sznek. A Spirulina, Chlorella �s Lithotamnium tiszt�n term�szetes t�pl�l�kok, melyek kiegyens�lyozott kombin�ci�ban tartalmazz�k az eg�szs�ghez sz�ks�ges �sszes l�tfontoss�g� anyagot. Nincs olyan laborat�rium, mely e h�rom n�v�ny �sszetev�inek ily t�k�letes sokas�g�t �ssze tudn� �ll�tani. Kutat�sok szerint e n�v�nyek �sszetev�-spektruma a leggazdagabb, mely egyfajta �telben csak el�fordulhat. Mindez rendszeres fogyaszt�ssal optim�lisan adagolhat�, s a szervezetben k�nnyen feldolgozhat�.

Spirulina & Chlorella: leg�rt�kesebb tartal�kaink

Eg�szs�g�nk sejtjeinkn�l kezd�dik. Nap, mint nap test�nk t�bb milli� sejtje regener�l�dik, vagy cser�l�dik fel egy-egy �jra. E folyamat - tov�bb� test�nk �ltal�nos fenntart�sa- k�zben a sejtek felem�sztik test�nk l�tfontoss�g� akt�v anyagtartal�kait. Ha egyoldal� t�pl�lkoz�sunkhoz stressz, k�rnyezeti vagy fizikai megterhel�s is hozz�ad�dik, �gy ezek a tartal�kok igen hamar kimer�lhetnek. Ha nincsenek azonnal �jra felt�ltve, szervezet�nk hi�nnyal kezd k�szk�dni. A t�r�keny k�rm�k, a f�nytelen, t�redezett haj k�zismert jelei az allergi�nak, az anyagcsere- �s em�szt�si zavaroknak. A fizikai leverts�g utalhat betegs�gre, �s figyelmeztet, hogy figyelj�nk test�nk jelz�seire �s tegy�nk annak �rdek�ben, hogy "jobb �rt�kekkel" t�lts�k fel ism�t szervezet�nk rakt�r�t.

Krist�lytiszta v�zb�l z�ld anyag

Az alg�k ma speci�lis farmokon, k�lts�ges technol�gi�k seg�ts�g�vel teny�sznek. El�sz�r t�poldatban tartj�k �ket, itt oszt�dnak, szaporodnak, n�vekednek. Teljes kifejl�d�s�kig krist�lytiszta forr�sv�zzel t�lt�tt medenc�kben �lnek. Ez biztos�tja 100%-os tisztas�gukat. K�lts�ges kutat�sok alapj�n szakemberek hat�rozt�k meg a n�veked�s�kh�z sz�ks�ges optim�lis k�r�lm�nyeket �s a "sz�retel�s�kre" legalkalmasabb id�t. Gondos sz�r�t�s �s feldolgoz�s, valamint f�ggetlen �lelmiszerkutat� int�zetek �ltal v�gzett �lland� ellen�rz�s szavatolja, hogy a "z�ld arany" teljes �rt�k�en jusson el a fogyaszt�hoz.

Az eg�szs�gv�delem cs�cspontja: az alg�k

F�k�nt a mikro-alg�k hat�konys�g�ra vonatkoz� kutat�sok csak r�vid ideje folynak. T�p�rt�k�k mellett, legink�bb gy�gy�szati alkalmazhat�s�guk �ll a figyelem k�z�ppontj�ban. Az el�zetes �s a klinikai tanulm�nyok sz�mos pozit�v hat�sra utalnak: koleszterinszint-cs�kkent�s, ellen�ll�k�pess�g-er�s�t�s, probiotikus bakt�riumok szaporod�sa a belekben, sejtmeg�v�s, �s m�g sok m�s pozit�v hat�s. Mivel tartalmuk �p�t� eleme az izom- �s idegsejteknek is, a benn�k l�v� vit�lanyagok el�seg�tik a ment�lis kiegyens�lyozotts�got, v�delmet ny�jtanak a fizikai meger�ltet�sekn�l, fenntartj�k a szervezet �ngy�gy�t� erej�t, valamint a szellemi er�- �s sejtregener�l� k�pess�g�t. A term�szetes �s m�rgez�anyagokt�l mentes t�pl�l�k eg�szs�g�nk alapk�ve, a mikro-alg�k az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s cs�cspontjai.

Az alga ereje: energiaforr�s a munk�hoz, sporthoz �s a mindennapi �lethez

Aki a munk�j�ban, a sportban vagy a mindennapi �letben a legmagasabb teljes�tm�nyt v�rja el mag�t�l, az nem hanyagolhatja el a saj�t test�t. A fizikai vagy szellemi megterhel�s t�bbsz�r�s�re n�veli az �rintett sejtek energia sz�ks�glet�t. Ha nincs tartal�k, hi�ny�llapot alakul ki. Csak �gy jutunk mi is maxim�lis energi�hoz, ha elegend� �s megfelel� t�pl�l�khoz, �rt�kes vit�lanyagokhoz juttatjuk test�nket. Az alg�kban fellelhet� anyagok t�pl�lj�k

idegeinket �s izmainkat egyar�nt. Ez�ltal bizony�that� p�ld�ul, hogy direkt �sszef�gg�s van az izomzat n�veked�se �s bizonyos feh�rj�kb�l �ll� elegend� tartal�k megl�te k�z�tt. Ugyan �gy szellemi k�pess�g�nk is f�gg az elegend� vit�lanyag tartal�kainkt�l. Kevesebb, mint k�t �ra szellemi munka letelte ut�n m�r cs�kken koncentr�l�- �s gondolkod�sk�pess�g�nk. Egy folyamatos "idegt�pl�l�s" a legmegfelel�bb seg�ts�g ilyenkor.

Term�szetes sz�ps�gmeg�rz�s �s �pol�s: Sz�ps�g alg�k �ltal

K�ls�nk t�kr�zi test�nk anyagcser�j�t. Amikor j�l �rezz�k magunkat pozit�v a kisug�rz�sunk, b�r�nk sima, hajunk csillog, motiv�ltnak, magabiztosnak �s meggy�z�nek �rezz�k magunkat. Amikor viszont szervezet�nk hi�nyt szenved, ez befoly�solja eg�sz l�ny�nket: f�rad�konyak, kedvetlenek lesz�nk. 

A sejtek alult�pl�l�sa a legvesz�lyesebb. Ennek k�vetkezm�nye az ellen�ll�k�pess�g�nk roml�sa, vitalit�sunk elveszt�se �s a felgyorsult �reged�s. Mindez megel�zhet� az alg�kb�l k�nnyed�n kinyerhet� vit�lanyagok seg�ts�g�vel. Anyagcser�nk pill�rei - a zs�r- �s aminosavak, a vitaminok, az enzimek �s �sv�nyi anyagok - nem csak vitalit�st �s eg�szs�get biztos�tanak. Sejtjeink t�pl�l�k�nak min�s�ge fontos szerepet j�tszik ezek �reged�si folyamat�ban. Az elegend� vit�lanyagforr�s meg�vja sejtjeinket, ez�ltal sz�ps�g�nket, �letkedv�nket, �s korai �reged�s�nk term�szetes megel�z�s�r�l gondoskodik.

Spirulina platensis - a z�ld er�forr�s

A Spirulina egy par�nyi, fon�lszer� �desv�zi mikro-alga. A nap erej�t fotoszint�zis �ltal alak�tja �rt�kes alkot�elem�v�. Intenz�v z�ld sz�n�t magas klorofil tartalm�nak k�sz�nheti, mely az em�szt�shez �s az anyagcser�hez igen fontos. M�s n�v�nyekkel ellent�tben a Spirulin�nak nincs er�s sejth�rty�ja. Ez az egyik ok, ami�rt em�szt�szerveink oly k�nnyed�n juthatnak hozz� a benne l�v� vit�lanyagokhoz. Az �ltala k�n�lt l�tfontoss�g� aminosavak magasan fel�lm�lj�k a tejterm�kekben �s egy�b �teleinkben tal�lhat� mennyis�get. A Spirulina l�gos jellege megg�tolja szervezet�nk savt�lteng�s�t. A �ltala tartalmazott legfontosabb anyagok: �rt�kes feh�rj�k, k�l�nb�z� aminosavak �s vitaminok, mint p�ld�ul a teljes B-komplex vitamin sk�la, sok B12, k�lium, magn�zium, cink, vas, b�ta-karotin, valamint l�nyeges zs�rsavak, mint a gamma-linol�nsav. E a b�s�ges �sszet�tel a k�nny� hozz�f�rhet�s�ggel kombin�lva teszi a Spirulina platensist eg�sz szervezet�nk er�forr�s�v�.

Chlorella vulgaris - A tiszt�t� hat�s� csoda

A Clorella vulgaris egysejt� �desv�zi n�v�ny. A Spirulin�val ellent�tben, a Clorella sejtfala h�romr�teg�, �gy magas rostanyag tartalm�nak k�sz�nhet�en serkenti em�szt�s�nket. Klorofil tartalma fel�lm�lja a Spirulin��t is. De, egy m�sik tulajdons�ga teszi e mikro-alg�t a modern t�pl�lkoz�s sz�m�ra oly fontoss�: feltehet�leg egyed�l�ll� sejtfel�p�t�s�nek k�sz�nhet�en e par�nyi alg�t ma a vil�g minden�tt a szervezet m�regtelen�t�s�re haszn�lj�k. Min�l jobban m�regtelen�tett�k test�nket, m�junk �s ves�nk ann�l jobban k�pes ell�tni tiszt�t� feladat�t. �gy v�lik a Chlorella eg�szs�g�nk �s ellen�ll�k�pess�g�nk fontos fenntart�j�v�.

Lithotamnium calcareum - Az �p�t�mester

Nyugat-Eur�pa magas �sv�nytartalm�, krist�lytiszta vizeiben honos. �sszet�tel�nek 34 %-�t tiszta, term�szetes, szerves kalcium k�pzi, mely test�nk sz�m�ra a legfontosabb �sv�ny. A kalcium n�lk�l�zhetetlen csontjaink, fogaink, k�rmeink �s hajunk �jrak�pz�d�s�hez. Tudom�nyos kutat�sok igazolj�k, hogy a Lithotamnium term�szetes kalciuma - a vegyileg el��ll�tottal szemben- magas ar�nyban k�pes be�p�lni, s�t ennek hat�konys�ga bizonyos sz�zal�k Spirulina hozz�ad�s�val m�g tov�bb fokoz�dik. �gy v�lik a Lithotamnium csontjaink �s fogaink leghat�konyabb kalciumforr�s�v�.

Nem var�zslat

A Spirulina, Chlorella �s a Lithotamnium v�gtelen�l fontos egy eg�szs�ges,

Teljes �rt�k� t�pl�lkoz�shoz. Sz�ps�g�nk, vitalit�sunk �s �letkedv�nk fenntart�s�hoz val� hozz�j�rul�suk nem var�zslat, hanem komplex �sszet�tel�k�n alapszik. Folyamatos fogyaszt�sukkal elker�lj�k �s megel�zz�k a hi�ny�llapotokat �s az ezekb�l ered� megbeteged�seket. A mindennapi �letben, a munk�ban, de f�k�nt a szervezet�nket �r� terhel� k�rnyezeti hat�sokkal szemben seg�tenek sz�munkra a mikro-alg�kban fellelhet� l�tfontoss�g� anyagok, hogy eg�szs�g�nket �s vitalit�sunkat megtarthassuk eg�szen id�s korunkig.

�ltal�nos vizsg�lati eredm�nyek

T�panyag               Spirulina                     Chlorella                Lithotamnium

Feh�rje                    60 %                           59,6 %                       0

Sz�nhidr�t               14 %                           15,8 %                       0           

Zs�r                          6,5 %                          14,6 %                        0 

B1 vitamin              20   mg/kg                   20 mg/Kg                  0

B2 vitamin              23,2 mg/Kg                 45 mg/Kg                  0

B6 vitamin               3,3  mg/Kg                 20 mg/Kg                  0

B12 vitamin            0,79 mg/Kg              1,36 mg/Kg                 0

E vitamin                 11   mg/Kg                 11 mg/Kg                  0          

Kalcium                 4300 mg/Kg             4000 mg/Kg       330000 mg/Kg

Magn�zium            3500 mg/Kg             3000 mg/Kg         33000 mg/Kg

Vas                           700 mg/Kg             1800 mg/Kg           2150 mg/Kg

Cink                           32 mg/Kg                 16 mg/Kg               17 mg/Kg

Szel�n                        < 1 mg/Kg               < 1mg/Kg             0,16 mg/Kg

Foszfor                    8200 mg/Kg           9000 mg/Kg                 0